Híres magyarok

• Asbóth Sándor
• Asboth Oszkár
• Bartók Béla
• Barnóthy Forró Magda
• Bánki Donát
• Bíró László
• Csonka János
• Dallos József
• Egerszegi Krisztina
• Galamb József
• Mitzi Gaynor
• Gábor Dénes
• Gábor Zsazsa
• Goldmark Károly
• Gróf András - Andrew Grove
• Haraszty Ágoston
• Hargitay Mariska

• Irinyi János
• Jedlik Ányos
• Kandó Kálmán
• Kármán Tódor
• Kemény János
• Kőrösi Csoma Sándor
• Estée Lauder
• Liszt Ferenc
• Marton Kati
• Mindszenty József
• Neumann János
• Pavlics Ferenc
• Pécsi Eszter
• Polgár Zsuzsa, Judit, és
  Zsófia
• Porkoláb Miklós
• Pulitzer József

• Puskás Tivadar
• Rákóczy Jessica
• Reményi Mária Judit
• Anna M. Rosenberg
• Rubik Ernő
• Szeles Mónika
• Simonyi Károly
• Semmelweis Ignác
• Steinschneider Lilly
• Szilárd Leo
• Telkes Mária
• Teller Ede
• Adrienne Vittadini
• Weissmüller János - Johnny Weissmuller
• Rachel Weisz
• Wigner Jenő
• Zukor Adolf

Asbóth Sándor (1810. dec. 18. – 1868. jan. 21.) Mérnök, katona, diplomata. 1848 decemberében csatlakozik a szabadságharchoz, Klapka seregének hadmérnöke. A szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba emigrál, ahol mérnökként dolgozik. New York város főmérnökeként részt vett Manhattan városrendezésében és a Central Park megtervezésében. 1861-ben bekapcsolódik az amerikai polgárháborúba, altábornagyként nyugdíjazzák. 1866-ban kinevezik az USA argentin-paraguayi nagykövetévé. Argentínában halt meg 1868-ban a polgárháborúban szerzet fejlövés következményeként.

Asboth Oszkár (1891. márc. 31. – 1960. feb. 27.) Repülőmérnök, helikopter konstruktőr. Kármán Tódornak, a szuperszonikus repülés atyjának, a tanítványa volt. 1917-ben az első világháború idején együtt dolgozott Kármán Tódorral, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Miklóssal a helikopter megtervezésén. Sok év kísérletezése után a háborút követően megépítette az Asboth-helikoptert. 1928. szeptember 9-én számos külföldi szakértő előtt Hosszú István pilótával a világon először az "AH 1" nevű modell álló helyből függőlegesen a levegőbe emelkedett, majd leszállt. Liprot kapitány az Angol Légügyi Minisztérium megfigyelője aki maga is tett egy próbautat, a következőt írta 1931-ben az Aeronautical Society című magazinban: az Asboth féle helikopter figyelemre méltó sebességgel felszáll, majd bármely magasságban képes lebegni egy ideig, mindeközben tökéletesen navigálható. A legérdekesebb az, hogy ellentétben más tesztelt helikopterekkel, ez teljesen stabil minden irányban...

Bartók Béla (1881. márc. 25. – 1945. szept. 26.) A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Kodály Zoltánnal együtt behatóan foglalkozott a magyar népzenével. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája A kékszakállú herceg vára. 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban. 1948-ban posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Barnóthy Forró Magda (1904. aug. 21. – 1993. márc.) Asztrofizikus, a biomágnesesség, a mágneses terápia és a kozmikus sugárzás tanulmányozásának úttörője. Az első nő, aki Magyarországon doktorátust szerzett. Tanulmányait Budapesten és Göttingenben Németországban végezte. 1928-tól 1948-ig a Budapesti Műszaki Egyetem professzora. 1948-ban az USA-ban telepedett le férjével és tudóstársával, Barnóthy Jenővel. Fizikát tanított az Illionis-i egyetemen, mellette jelentős tudományos kutatói munkát végzett férjével együtt. Kozmikus sugárzásra, asztro- és magfizikára, valamint biomágnesességre szakosodott. Több mint 150 tudományos közlemény szerzője és a Mágneses mező biológiai hatásai című könyv szerkesztője. Már 1964-ben kifejtette azon álláspontját, miszerint a mágneses mező a jövőben nagy hasznára válhat az orvostudománynak elemzési és terápiás eszközként. Tagja volt számos amerikai és nemzetközi egyesületnek. Barnóthy Forró Magda úttörő volt a kozmikus sugárzás jelenségének kutatásában, ami az előfeltétele az univerzum meghódításának.

Bánki Donát (1859. jún. 6. – 1922. aug. 1.) Magyar gépészmérnök volt, a karburátornak és a Bánki-Csonka motornak a társfeltalálója. 1893-ig sok probléma volt a benzin motorok gyújtásával a gázok egyenetlen keveredése miatt. Ezekben az időkben a legtöbb eszköz nem volt képes megfelelő pontos keverési arányokat előállítani. A Bánki és Csonka által feltalált porlasztó azonnal megszüntette ezeket a problémákat. Rájöttek arra, hogy az üzemanyagot atomnyi részecskékre bontva kell a megfelelő arányban levegővel keverni mielőtt az bejut az égéstérbe. Megalkották az első karburátort a világon és azóta több milliárd motor autókban, hajókban, motorkerékpárokon és repülőgépekben használja a Bánki és Csonka által feltalált karburátort.

Bíró László (1899. szept. 29. – 1985. nov. 24.) A modern golyóstoll feltalálója. Bíró László Budapesten született és Buenos Aires-ben Argentínában halt meg. Orvosnak tanult, de 1921 és 1938 között volt újságíró, szobrász, festő, műkritikus, bróker, hipnotizor, autóversenyző, autókereskedő és természetesen feltaláló. Bíró leghíresebb találmánya a golyóstoll. 1938-ban már több mint száz országban szabadalmaztatta. Végül 1948-ban a Parker cég megvette a szabadalmat. Az USA-ban Bíró Pen-kén került a köztudatba. A másik fontos találmánya az automata sebességváltó volt, melyet a GM vásárolt meg tőle, miután megbizonyosodtak a működéséről. Ezt bizonyítandó oldalkocsis motorkerékpárjába építette a szerkezetet és mérnök barátjával megtette a Berlin – Budapest, több mint ezer kilométeres távot hiba nélkül. Érdekesség, hogy a GM nem azért vásárolta meg az automata váltó szabadalmát, hogy beépítse a gépjárműveibe, hanem azért, hogy ne kerüljön a konkurencia kezébe.

Csonka János (1852. jan. 22. – 1939. okt. 27.) A szegedi születésű feltaláló az egyik legfontosabb alakja a magyar technológia történetének. Számos területen szerzett tudást autodidakta módon, beszélt latinul, németül és franciául is. 1874-ben Párizsba utazott, a Lenoir motort tanulmányozni. 1879-ben Csonka megépítette az első magyar gázmotort úgy, hogy a gyártáshoz szükséges gépeket és berendezéseket is ő maga készítette. 1882-ben megépítette a kevert üzemanyagú gáz és benzin motort, valamint társfeltalálója volt Bánki Donáttal a karburátornak, amit 1893 február 13-án szabadalmaztattak. Kedvelt területe volt a motorszerkesztés mellett a gépjárműtervezés. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd gépkocsit, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét.

Dallos József (1905. jan. 7. – 1979. jún. 27.) Szemorvos volt, a kontaktlencse kifejlesztője. Dallos József kidolgozta az élő szemről való minta készítésének eljárását, miután megtalálta a lenyomatvételhez szükséges anyagot. Feltalált egy üveg fröccsöntési technikát, amely lehetővé tette, hogy a mintára pontosan simuló üvegkagylót lehessen előállítani. Lenyomatot készített a szem felső rétegéről egy vékony rézlapot használva, majd ebbe öntötte az olvadt üveget. A kontaktüveg érintkezési felületi tulajdonságainak tökéletesítésével nagymértékben megjavította a kagylók viselhetőségét. 1937-ben Londonba emigrált, ahol munkásságával világszerte elismert lett. Dallos sógora, George Nissel, magas minőségű lencséket gyártott laboratóriumában, amely még mindig létezik Londonban. Dallos igazi úttörője volt a scleralis lencsék kifejlesztésének.

Egerszegi Krisztina (1974. aug. 16. – ) Ötszörös olimpiai bajnok úszónő. Minden idők legjobb hátúszója. A világ legfiatalabb olimpiai bajnoka lett Szöulban, csupán 14 éves volt ekkor. Az egyetlen úszónő a világon, aki öt egyéni olimpiai aranyérmet szerzett. 1992-ben a Barcelonai olimpián 18 évesen sokkal nagyobb tapasztalttal megnyerte mindkét hátúszó számot. Elindult 400 méter vegyes úszásban is, ahol szintén aranyérmet szerzett úgy, hogy megdöntötte Petra Schneider 1982-es kémiai szerek segítségével szerzett világrekordját. Az 1996-os Atlantai játékokon bronzérmet szerzett 400 méter hátúszásban, majd megnyerte a 200 méter hátúszást, ezzel a második ember lett a történelemben, aki megnyerte ugyanazt a versenyszámot háromszor. 100 méter hátúszásban nem indult, de a vegyes váltóban elért 1:01.15-ös hátúszó ideje gyorsabb volt, mint amivel az egyéni versenyszámot megnyerték.

Galamb József (1881. feb. 3. – 1955. dec. 4.) Makói születésű magyar mérnök, Detroitban halt meg, Michigan államban. Galamb József a Ford Company alkalmazásában állt, ő tervezte meg a híres T-modellt. A bolygókerekes sebességváltó és az elektromos gyújtási rendszer (gyújtógyertya) feltalálója. Ugyanebben az időben ő tervezte meg a gépjárművek sorozatgyártásának a folyamatát is. Ennek köszönhetően a Ford Company egy kis cégből hatalmas gyárrá fejlődött. 19 év alatt a Ford 15 millió darabot készített a T-modellből. Galamb József mindemellett tervezője volt az A-modell-nek és a Fordson traktornak is.

Mitzi Gaynor (1931. szept. 4. – ) Legendás táncos énekes színésznő a "South Pacific" sztárja. Édesanyja balerina volt. Mitzi Gaynor állítása szerint magyar nemesi család leszármazottja. Táncosi karrierje akkor kezdődött, amikor alig 12 éves kislányként csatlakozott a Los Angelesi Civic Light Opera társulatához. 1950-ben leszerződött a 20th Century Fox filmstúdióhoz Betty Grable lehetséges utódjaként. Számos filmben megmutatta tehetségét, csodálatos egyéni tánc és ének stílusát az alábbi "Technicolor confections" filmekben láthattuk: játszott a Golden Girl-ben 1951-ben mint Lotta Crabtree, a Bloodhounds of Broadway-ben 1952-ben és a There’s No Business like Show Business 1954-ben. Mitzi Gaynor még a nyolcvanas években is jelentős szereplője volt szórakozó helyek és nyári musicalek színpadjainak.

Gábor Dénes (1900. jún. 5. – 1979. feb. 8.) Zsidó származású magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök. 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott a holográfia feltalálásáért. A hologram atyjaként emlegetett Gábor Dénes Magyarországon nevelkedett, egyetemi tanulmányokat folytatott Németországban és Angliában. 1949 januárjában csatlakozott az Imperial College of Science & Physics egyetemhez először mint elektronikai docens, később pedig mint az alkalmazott elektrofizika professzora. 1967-ben vonult nyugdíjba.

Gábor Zsazsa (1917. feb. 6. – ) Magyar származású amerikai film, színház és televíziós színésznő. Már 1932-ben Bécsben játszott színpadon, 1936-ban Miss Magyarországnak választották. 1941-ben emigrált az Egyesült Államokba ahol elég hamar keresett színésznő lett európai stílusú és hangulatú játékának és kellemes, bájos személyiségének köszönhetően. Első filmszerepét a Lovely to Look At című filmben kapta. Ezután jött a We’re Not Married, majd a Moulin Rouge főszerepe 1952-ben, John Houston rendezésében. A televíziós és filmes megjelenések mellett kilenc férje miatt is híressé vált, köztük volt a hotelmágnás Conrad Hilton is.

Goldmark Péter Károly (1906. dec. 2. – 1977. dec. 7.) Magyar származású amerikai mérnök, fizikus és a CBS vezető kutatója. A színes televízió, a 33 1/3-os hanglemez felvétel és a videó felvevő feltalálója. Dr. Goldmark nevéhez több mint 160 találmány fűződik. A Bécsi egyetemen folytatott tanulmányai után 1931 és 33 között egy rádiós cégnek dolgozott Angliában. 1933-ban emigrált az Egyesült Államokba és építőmérnökként dolgozott egészen 1936-ig, majd csatlakozott Columbia Broadcasting System (CBS) vállalathoz. Ott fejlesztette ki az első kereskedelmi célú színes televíziós rendszert, ami egy három színű forgó lemezt használt. 1940-ben bejelentették, hogy a CBS rendelkezik egy piacképes színes televízióval és ugyanekkor megkezdték a sugárzást New Yorkban. Később Dr. Goldmark újabb hírnevet szerzett az elektronikus videó felvevő kifejlesztésével, ami az otthonokba eljutó videó lejátszó-felvevő elődje volt.

Gróf András – Andrew Grove (1936. szept. 2. – ) Az Intel társalapítója, volt elnök/vezérigazgatója, mérnök, üzletember, író, a cég felemelkedésének egyik kulcsfigurája. A Times magazin által az év emberének választották 1998-ban. Andy Grove 20 éves korában költözött az Egyesült Államokba, tanulmányait itt fejezte be. Öt évvel azután, hogy lediplomázott, 1968-ban két társával megalapították az Intel Corporation-t, amelynek ő lett a vezérigazgatója és úttörő szerepet játszott abban, hogy a kis cégből egy óriás vállalat lett. 1979-ben nevezték ki elnök-vezérigazgatóvá, amely pozícióról 1998. májusában, 19 év után lemondott, de továbbra is ő az igazgatóság elnöke. Dr. Grove több félvezető technológiát szabadalmaztatott és az "Only the Paranoid Survive" című könyv szerzője.

Haraszty Ágoston (1812. aug. 30. – 1869. júl. 6.) Nemesi családból származó magyar földbirtokos, a királyi testőrség tisztje, a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megalapítója. Az 1840-es években költözött az Egyesült Államokba a családjával együtt. Wisconsinban települt le, majd onnan Kaliforniába, San Diego-ba költözött. A San Francisco-i öböl környéki utazásai során figyelt fel a környék kiváló adottságaira, ami nagyon kedvező a szőlőtermesztéshez. Nem sokkal később földterületeket vásárolt itt és borászatot alapított Buena Vista néven. Ez a borászat a mai napig működik. 1861-ben európai utazásáról több mint 100.000 tő szőlőt hozott Kaliforniába 1400 fajtában. Nevéhez fűződik a Zinfandel szőlő és bor kinemesítése, valamint a Muscat és a Tokaji szőlő elterjesztése is. Igen sokoldalú ember volt, a nevéhez fűződik az arany hatékony finomítási eljárása is.

Hargitay Mariska (1964. jan. 23. – ) Golden Globe és Emmy díjas amerikai színésznő. Jayne Mansfield színésznő és a magyar születésű, egykori Mr.Universe, Hargitay Miklós lánya. Leginkább arról ismert, hogy ő játszotta Olivia Benson detektív szerepét az Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály című tévésorozatban. Másik ismert szerepe a Vészhelyzet 1997-1998-as szezonjában, ahol Dr. Greene barátnőjét Cynthia Hoopert alakította. Számos más televíziós sorozatban is feltűnt, ezek a Can’t Hurry Love, Seinfeld, Ellen, Thirty something, Wiseguy és a Heat of the Night.

Irinyi János (1817. máj. 18. – 1895. dec. 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója. Debrecenben tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa előállításának megoldására. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra. ő volt az egyik legtehetségesebb magyar kémikus. Az új szemléletű kémia egyik első hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.

Jedlik Ányos (1800. jan. 11. – 1895. dec. 13.) Feltaláló volt, fizikus, mérnök és bencés pap. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és szerzője számos könyvnek. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése. 1827-ben elektromos forgóeszközzel kezdett kísérletezni, amelyet villámdelejes forgonynak nevezett, ami lényegében egy egyenáramú gép volt. Ezt 1928-ban mutatta be. Ugyanebben az évben felfedezte a szódavíz készítésének módját is. 1929-ben megalkotta az első forgó gépet, amelynek alapja az elektromágneses impulzus, ez tulajdonképpen a mai elektromotor elődje volt. 1831-ben áthelyezték a Pozsonyi Akadémiára, ahol 1839-ig tanított fizikát, természetrajzot és mezőgazdaságtant, kezelte a természettudományi szertárat és az ásványtárat. Ezután negyven éven át tanított a Budapesti Tudományegyetem Fizika-Mechanika tanszékén. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve, illetve az ezt demonstráló egysarki villanyindító, azaz Jedlik dinamója. Ennek műszaki leírásában fogalmazta meg Jedlik 1861-ben – legalább 6 évvel Siemens és Wheatstone előtt – az öngerjesztés (dinamó) elvét.

Kandó Kálmán (1869. júl. 10. – 1931. jan. 13.) Magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozó-áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. A modern elektromos vasút atyja. A budapesti Ganz és Társa gyár munkatársa volt, ahol francia tapasztalatait felhasználva néhány hónap alatt meghonosította a háromfázisú indukciós motorok gyártását. Kezdeményezésére a Ganz foglalkozni kezdett a háromfázisú villamos-vontatás előkészületeivel. Kandó már 1900-ban javasolta a vasutak villamosítását. A gazdasági helyzet miatt, kísérletei csak 1923. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Alag vonalszakaszon. Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az első világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását.

Kármán Tódor (1881. máj. 11. – 1963. máj. 7.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszónikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Részt vett a világ első helikopterének a kifejlesztésében is. Mint fizikus és alkalmazott matematikus sokban hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez. Számos kutatóintézet, valamint nemzeti és nemzetközi irányító bizottság megteremtésével, megszervezésével és irányításával bízták meg. Segítségét számos ország nagyra becsüli. 1933-ban végleg az USA-ban telepedett le, ahol a Guggenheim-laboratóriumban bekapcsolódott a rakétakutatásba. Több nagy rakéta és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt nagy szerepe. Munkássága elismeréseként a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla.

Kemény János (1926. máj. 31. – 1992. dec. 26.) Matematikus, számítástechnikus, a BASIC programozási nyelv társ kifejlesztője. Családjával 1940-ben kivándorolt Amerikába, ezért középiskoláit New Yorkban folytatta. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan-terv (az A bomba) keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Miután lediplomázott, Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták az egyesített térelméletet. 27 évesen meghívták a Dartmouth-i Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a matematikai intézet vezetője lett. 1964-ben Tom Kurtz-al kidolgozta a BASIC nevű programozási nyelvet. 1970-ben a Dartmouth-i Főiskola rektora lett, és a kisvárosi főiskolát világszerte ismertté tette. Az 1980-as években munkatársával kifejlesztették a True BASIC-et, amely egy erősebb változata a BASIC-nek és megfelel az ANSI és az ISO szabványoknak.

Kőrösi Csoma Sándor (1784. márc. 27. – 1842. ápr. 11.) Nyelvtudós, utazó, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója. 1816-1818 között keleti nyelveket tanult a Göttingeni Egyetemen Németországban. Ekkor már 13 nyelven írt és olvasott. Már korábban megfogalmazódott benne a gondolat, hogy keletre utazzon és felkeresse a magyarok őshazáját. Tanulmányai befejeztével visszatért Erdélybe, majd innen indult útnak 1819-ben. Afganisztánon és Iránon átutazva többnyire gyalogosan elérte Indiát. Elkezdett a Tibeti nyelvel és irodalommal foglalkozni annak reményében, hogy az ősi iratok között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat. Már 20 nyelven beszélt ekkor, 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt 40.000 szóval, amelyet 1843-ban publikáltak.

Estée Lauder (1906. júl. 1. – 2004. ápr. 24.) A kozmetika királynője. Az Estée Lauder Companies Inc. megalapítója. Ez a cég több mint 10.000 embert foglalkoztat a világon. Mint üzletasszony, Estée uralta a 45 százalékát a kozmetikai piacnak az Egyesült Államok üzleteiben az alábbi jól ismert márkanevekkel: Estée Lauder, Aramis, Clinique, Prescriptives, Origins, M.A.C., Bobbi Brown Essentials, Tommy Hilfiger, Jane, Donna Karan Cosmetics, Aveda, Stila, Jo Malone and Kate Spade. Estée Lauder eredeti neve Josephine Esther Mentzer volt és New York Queens nevű városrészében született. Édesanyja Rose Schotz Rosenthal francia katolikus származású magyar zsidó felmenőkkel, apja Max Mentzer csehszlovák volt. Estée pályafutását a kozmetika iparban a magyar nagybátyja által előállított arckrém árusításával kezdte, majd húsz lassú de kemény év után kijött a saját Youth Dew illatos fürdőolajával, ami hatalmas siker lett az 1950-es és 1960-as években. Újításaival, tehetségének és a jó marketingnek köszönhetően egy évi egymilliárd dollár fogalmú céget épített fel.

Liszt Ferenc (1811. okt. 22. – 1886. júl. 31.) Minden idők legnagyobb zongoraművésze, neves zeneszerző, karmester és tanár. A magyar Zeneakadémia alapító elnöke és professzora. Rendkívüli hírnévre és elismertségre tett szert a 19. században, virtuóz zongora játéka ámulatba ejtette közönségét. Kortársai azt mondták róla, hogy technikailag korának a legfejlettebb zongoraművésze, sőt talán minden idők legnagyobbja. Liszt Ferenc volt az egyetlen kortárs művész, akinek a zenéjét Richard Wagner elismerte és hatással is volt rá. Tartós hírnevet szerzett rendkívüli digitális képességével – billentyű játéka a történelem legjobbja – páratlan ösztönű előadóművész, zenei fantáziája korát meghaladta. Volt aki látnokként üdvözölte, mások szidalmazták mint szimbólumát az üres és túlzott romantikának. Liszt Ferenc valóban utánozhatatlan módon írta be nevét a zene történelmébe.

Marton Kati (1949. feb. 3. – ) Magyar származású amerikai író és újságíró. Sokrétű újságírói munkásságát az ABC News és a National Public Radio külföldi tudósítójaként kezdte a húszas éveinek elején. Számos könyvet írt és újságokban is publikált. Marton Kati jelenlegi igazgatója és korábbi elnöke a Bizottság az Újságírók Védelmére nevű szervezetnek, amely azért alakult, hogy ellenőrizze a sajtó elleni visszaéléseket és támogassa a sajtószabadságot mindenhol a világon. Ezenkívül még részt vesz a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság, az Emberi Jogok Európai és Közép-Ázsiai Tanácsadó Bizottsága, az Új Amerika Alapítvány valamint a Közép-Európai Egyetem munkájában. Tagja a Külkapcsolatok Tanácsának és a P.E.N. nemzetközi szerzői egyesületnek.

Mindszenty József bíboros (1892. márc. 29. – 1975. máj. 6.) A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb alakja, Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Amikor a brutális sztálini kommunista hatalom súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, ő mindvégig ellenállt és kitartóan hirdette az egyház szabadságát. Ezért 1948-ban letartóztatták és a hírhedt Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Pszichotrop szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert, számos vallomásra a nevét hamisították. Ebben a koncepciós perben a kommunista népbíróság árulásért 1949-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Betegsége, illetve a nyugati nyomás hatására házi őrizetbe került, majd 1956. október 30-án kiszabadult. November 4-én kénytelen volt az amerikai követségre menekülni, mert Budapestet ellepték a szovjet tankok, és vérbe fojtották a forradalmat. Az elkövetkező 15 évet az amerikai követségen töltötte, végül 1971-ben hagyhatta el az országot. Száműzetésben halt meg 1975-ben Bécsben, Ausztriában.

Neumann János (1903. dec. 28. – 1957. feb. 8.) Legendás matematikus, fizikus és a számítástechnika úttörője. A bináris kód atyja, tőle származnak a számítógép logikai tervezés alapvető gondolatai, mint a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer. Megalapozza a matematika új ágait, megteremti a játékelméletet és annak gazdasági alkalmazását, kifejleszti a folytonos geometria elméletét. A második világháború alatt a fegyveres erők tanácsadója, tagja a Manhattan Tervnek, részt vesz az első atombomba megépítésében és az amerikai ballisztikus rakéta fejlesztési programjában. Általános vélekedés szerint ő a legnagyobb matematikus a modern történelemben. Lefekteti a kvantummechanika matematikai alapjait. Teller Edével és Ulam Stanislaw-al együtt dolgozták ki a legfontosabb lépéseit a nukleáris fizikának, ezen belül a termonukleáris reakcióknak, ami a hidrogénbomba megalkotásához vezetett.

Pavlics Ferenc (1928. feb. 3. – ) Gépészmérnök, az Apolló-program holdjárművének és a NASA Mars járművének fejlesztője. Kutatóként dolgozott az amerikai hadsereg detroit-i páncélozott jármű parancsnokságánál Michigan államban, és a Generel Motors-nál Kaliforniában mielőtt a NASA-hoz került volna. Ő fejlesztette ki az első olyan járművet a történelemben, amely földönkívüli terepre készült, ez volt a holdjáró, amit az Apolló 11 expedíció használt az 1969-es holdra szálláskor. Ezt fejlesztette tovább az amerikai űrhajózási hivatal Pavlics vezetésével és ez a "Jövevény"-nek nevezett jármű 1997-ben szállt le a Mars-ra a "Nyomkereső" nevű űrszondával.

Pécsi Eszter (1898. márc. 8. – 1975. máj. 4.) Statikus mérnök – az első vasbeton felhőkarcoló tervezője. Ő volt az első nő Magyarországon aki mérnöki diplomát szerzett (1920-ban). Pécsi Eszter készítette a margitszigeti fedett uszoda szerkezeti tervét és Budapest első vasszerkezetű magas házát a Fiumei úti baleseti kórházat. 1957-ben állásából elbocsátották és még ugyanebben az évben Bécsbe menekült, ahol egy évig dolgozott. Itt megtervezte a város első többszintes parkolóházát. 1958-tól New Yorkban dolgozott, ő volt a statikusa az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel Americana-nak és a Columbia Egyetem tanároknak készült két toronyházának. Ezekért a munkáiért megkapta New York városától "az év legjobb statikai terve" díjat. 1965-ben megkapta az év statikusa díjat a Hudson folyó partján épülő toronyházak különleges alapozási módszerének kifejlesztéséért.

Polgár Zsuzsanna, Judit és Zsófia. A Polgár nővérek mindhárman olimpiai bajnokok és nemzetközi sakknagymesterek. Juditot minden idők legnagyobb női játékosának tartják. A Polgár sakkgyár az 1980-as években indult be, Zsuzsa után két húga Judit és Zsófia is elég gyorsan berobbantak a sakk világába. Mindhárom lány zseniális sakkjátéka viharos gyorsasággal hódította meg a világot. Zsuzsa 15 évesen került a női világranglista élére. 1985-ben óriási meglepetésre a New York Open-en nagymesteri címet szerzett. 1989-ben az akkor 12 éves Judit elképesztő nyolc versenyes nyerő széria után a női világranglista élére állt és a mai napig is vezeti azt. Zsófia 14 éves korában érte el élete egyik legnagyobb eredményét, amikor kilenc játszmából 2 pont előnnyel végzett az akkori nagymesterek előtt.

Porkoláb Miklós (1939. márc. 24. - ) Az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) Plazma Tudomány és Fúziós Központ Fizika Tanszékének professzora és igazgatója. Kutatási területei az ellenőrzött fúziós kutatás, a plazma rádiófrekvenciás fűtése, a plazma turbulencia kísérleti tanulmányozása és alapvető plazmafizikai kutatások beleértve a mágneses újraegyesítést. Budapesten született. Magyarországot 1956-ban hagyta el, röviddel a forradalom kitörése után. Kanadába emigrált és 1958-ban a Vancouver College-ban fejezte be középiskolai tanulmányait, majd Vancouverben a UBC Egyetemén szerzett mérnök-fizikus diplomát 1963-ban. Ezután a Stanford Egyetemre felvételizett és itt szerzett doktori címet 1967-ben. A cím megszerzése után a Princeton-i Plazmafizikai Laboratóriumban kezdett dolgozni, ahol 1975-ben már professzori címet szerzett és vezető kutató fizikus és előadó volt az Asztrofizikai Tudományok Tanszékén. A Princeton-i Egyetemen Porkoláb professzor úttörő kísérleti kutatásokat végzett a nemlineáris hullám és hullám-részecske kölcsönhatások, parametrikus instabilitások és tokamak fúziós plazmákban történő nagyteljesítményű RF hullám-plazma kölcsönhatások területén. 1977-ben csatlakozott az MIT-hez mint a Fizika Tanszék professzora és azóta számos úttörő kutatást vezetett a rádiófrekvenciás fűtés és noninduktív aktuális meghajtó a Versator II, valamint az Alcator C és a C-Mod tokamakban. 1984-ben megkapta A Plazmakutatás Elismeréséért díjat az Amerikai Fizikusok Társaságától, 2007-ben a Magyar Nukleáris Társaság Simonyi Károly emlékplakettel és díjjal jutalmazta, 2009-ben elnyerte az Amerikai Fizikusok Társasága Clerk Maxwell díját, 2010-ben pedig a Fúziós Energia Társaság Kiváló Karrier díját vehette át. 2013-ban Porkoláb professzor megkapta az Európai Fizikusok Társasága Hannes Alfvén díját is. 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia, Fizikai Tudományok Osztályának külső tagjává választották.

Pulitzer József (1847. ápr. 10. – 1911. okt. 29.) Magyar származású amerikai újságíró, lapszerkesztő, a modern újságírás úttörője. A St. Louis Post Dispatch és a New York World újságok kiadója. 1864-ben emigrált Magyarországról az Egyesült Államokba. A Pulitzer díj, az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetésének, megalapítója. A díjat 1917 óta minden évben több kategóriában osztják ki, a díj alaptőkéje 500.000 dollár volt, amit végrendeletéből biztosított az alap számára. Gyűjtést szervezett a New York-i szabadságszobor talapzatának felállítására és az általa létesített alapítvány fedezi a szobor kivilágítását a mai napig.

Puskás Tivadar (1844. szept. 17. – 1893. márc. 6.) Feltaláló, a telefonközpont megalkotásának úttörője és Thomas Edison munkatársa. Ő volt a feltalálója a telefonközpontnak, a telefonhírmondónak (a rádió előfutára) és a telefonos híreknek. A távíróközpont tervein dolgozott, amikor hírét vette a telefon feltalálásának. Munkáját megszakította és New Yorkba utazott ahol meggyőzte Edisont, hogy telefonközpont segítségével tetszőleges számú ember egyszerre használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd később európai képviselője lett. Edison elismerte, hogy a telefonközpont ötletét először Puskás vetette fel. Később az ő elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban.

Rákóczy Jessica (1977. ápr. 14. – ) Kanadában, Ontario-ban született ökölvívó, háromszoros WIBA könnyűsúlyú világbajnok. Jessica az összes sportágában kitűnt. A középiskolás időszakában sok sportot kipróbált. Jégkorongozott, baseballozott, focizott, úszott és amerikai futballozott. Az iskolás évei alatt kétszer is megválasztották az év sportolójának. Már 13 évesen elkezdett dolgozni az iskola mellett és mivel a családi helyzete elég kaotikus volt, sőt az édesanyja meghalt, ezért 15 évesen elköltözött otthonról. 17 éves korában kezdett el bokszolni és elég hamar kiderült, hogy nagy tehetsége van hozzá. Nem sokkal azután, hogy elkezdte az ökölvívó edzéseit, az első alkalommal mikor benevezett az Ontario-i bajnokságra és aranyérmet szerzett. Két évvel később profi öklözőnek állt. Súlycsoportjában eljutott a világranglista első helyezéséig.

Reményi Mária Judit (1946. – ) Dániában született magyar származású Amerikai szépségkirálynő. Mivel apja katona volt a család Dániában élt amikor ő született, viszont nem sokkal később Magyarországra költöztek ahol 1956-ig a forradalom kitöréséig éltek. Ekkor Mária és a családja az Egyesült Államokba telepedett le El Cerrito-ban Kalifornia államban. 1966-ban második kaliforniaiként megnyerte a Miss USA címet. Ebben az évben júliusban a Miss Universe szépségversenyen a legjobb 15 között végzett.

Anna M. Rosenberg (1902. jún. 19. – 1983. máj. 9.) Anna Budapesten született és egészen fiatalon vándorolt ki Amerikába a szüleivel, miután apjának a bútorüzlete tönkrement. A család Bronx-ban telepedett le New York államban. Az 1920-as években került közel a politikához és a 30-as években már a szövetségi kormánynak dolgozott különböző munkakörökben, elsősorban a munka és az emberi kapcsolatok területén. Később nagyon előkelő pozíciókba került az amerikai kormányzatnál. Roosevelt főtanácsadója volt a munkaügyi kérdésekkel kapcsolatban, majd a Truman időszakban a védelmi miniszter asszisztense volt. 1945-ben megkapta a Szabadság Érdemrendet (Medal of Freedom) és 1947-ben a Medal of Merit érdemrendet ami a legmagasabb civileknek adható kitüntetés.

Rubik Ernő (1944. júl. 13. – ) Építész, feltaláló, játéktervező és építész professzor. A logikai játékok megalkotásával vált híressé, köztük is a legismertebb a Bűvös kocka (Rubik’s Cube). Voltak még hasonló jellegű játék találmányai, ilyenek a Rubik Magic, Rubik Magic Master Edition, Rubik Snake és a Rubik 360, de egyik sem ért el akkora világsikert, mint a Rubik’s Cube. Bűvös kocka rajongói klubokat alapítottak és rendszeres versenyeket rendeznek még a mai napig is szerte a világban. A kocka bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is. Rubik Ernő 1983-ban megalapította a Rubik Stúdiót Magyarországon, ahol bútorokat és játékokat terveztek és készítettek. 1987-ben Dr. Rubik a Magyar Mérnöki Akadémia professzora lett, majd három év múlva megválasztották az elnökévé.

Szeles Mónika (1973. dec. 2. – ) Egykori női világranglista vezető teniszező. A nemzetközi tenisz hírességek csarnokának tagja. A szerbiai Újvidéken született, magyar szülők gyermeke. Már tíz éves korában megnyerte a Junior Európa bajnokságot. 1986-ban költözött az Egyesült Államokba és 1989-ben lépett a profi teniszezők táborába. 1994-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, majd 2007-ben magyar állampolgár is lett. Kilencszer nyert egyéni Grand Slam tornát, nyolcat jugoszláv és egyet amerikai színekben.

Simonyi Károly (1948. szept. 10. – ) Számítógép programozó, a világ legnagyobb software cégének, a Microsoftnak a vezető tervezője az 1980-as évektől 2002-ig. 1968-ban költözött az Egyesült Államokba és 1982 óta amerikai állampolgár. 1972-től 1980-ig a Xerox cégnél dolgozott a Palo Alto-i kutató központban, ebben az időszakban fejlesztette ki az első alakhű WYSIWYG szövegszerkesztőt. 1981-ben kapott munkát a Microsoft-nál, ahol a Windows, a Word és az Excel programok fejlesztését vezette. Itt fejlesztette ki a programozók számára nagyon hasznos és híres Hungarian notation-t (magyar jelölés), ami egy elnevezési megállapodás a számítógép-programozásban. Simonyi Károly kétszer is járt az űrben, ő volt az ötödik és a hetedik űrturista 2007-ben illetve 2009-ben.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818. júl. 1. – 1865. aug. 13.) magyar orvos, "az anyák megmentője". Felfedezte a gyermekágyi láz okát és bevezette a fertőzés megelőzést az orvosi gyakorlatban. Semmelweis rájött, hogy a gyermekágyi láz előfordulásának gyakoriságát csökkenteni lehet a kézfertőtlenítés bevezetésével a szülészeti klinikákon. A gyermekágyi láz elég gyakori volt a kórházakban a 19. század közepén és sokszor halálos kimenetelű. A halálozási arány 10 és 35 százalék között mozgott. A kézfertőtlenítést alkalmazva a halálozási arány nagy mértékben lecsökkent a szülészeti osztályon, 18,27%-ról 1,27%-ra, majd 1848 márciusában és augusztusában egyetlen nő sem halt meg az ő részlegén. Egyes orvosokat sértett az, hogy kezet kell mosniuk és sokan úgy gondolták, hogy Semmelweis nem tud megfelelő tudományos magyarázatot adni arra vonatkozóan, hogy ez miért hasznos. Sajnos Semmelweis gyakorlata csak évekkel halála után szerzett megfelelő elismertséget, amikor Louis Pasteur megerősítette a csíra elméletet.

Steinschneider Lilly (1891. jan. 13. – 1975. márc. 28.) Magyarország és egyben az Osztrák-Magyar Monarchia első női pilótája. A Budapesten 1910 nyarán megrendezett nemzetközi repülőverseny olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta pilóta lesz. Lilly Bécsújhelyen végezte el a pilótatanfolyamot, a 4. számú pilótaigazolványt 1912. augusztus 15-én kapta meg. Nem sokkal ezután az osztrák légi közlekedési társaság azonnal munkát ajánlott neki. Különböző hazai és ausztriai repülőbemutatókon és versenyeken vett részt. 1914-ben férjhez ment egy cseh grófhoz és férje csehországi lakóhelyére költözött. Férje kérésére megszakította a kapcsolatot családjával és csak titokban találkozott húgával és édesanyjával. A repülést is abbahagyta, bár ebben nagy szerep volt annak, hogy az első világháború után beszüntették a polgári repülést. A második világháború után visszavonultan élt Dél-Franciaországban.

Szilárd Leo (1898. feb. 11. – 1964. máj. 30.) Atomfizikus, biofizikus, részt vett az atombomba kifejlesztésében, szabadalmaztatta a nukleáris reaktort. Tagja volt az atomenergia kutatásával foglalkozó Manhattan Terv tudóscsoportjának. Budapesten született az Osztrák-Magyar Monarchia idején és a Kalifornia-i La Jolla városában halt meg. Az ő nevéhez fűződik az első atommaghasadás láncreakciójának kiváltása uránium és grafit kombinálásával. Ő használta először a plutóniumot az atomreakció előidézésére. Megtervezte és Fermivel megépítette az első atomreaktort. Az ő ötlete volt továbbá az elektronmikroszkóp, a cyclotron (korai típusú részecskegyorsító) és a lineáris gyorsító. Feltalálóként számos közös szabadalma volt Einsteinnel. 1945 tavaszán az ő javaslatára egy tudóscsoport elkészíti a Franck jelentést, amelyben felhívják a figyelmet a nukleáris fegyverkezési verseny veszélyeire. A jelentés ellenére az Egyesült Államok ledobta az atombombát Japánra, rengeteg civil ember halálát okozva ezzel. Szilárd Leo egész életében ellene volt, hogy az atomenergiát katonai célokra használják.

Telkes Mária (1900. dec. 12. – 1995. dec. 2.) Magyar származású amerikai fiziko-kémikus és mérnök. A napenergia kutatás úttörője. Ő tervezte meg az első lakossági napenergia fűtési rendszert. Telkes Máriát tartják a szolár otthon anyjának és megkapta a Sun Queen (Napkirálynő) becenevet is. A napenergia kutatás leghíresebb női feltalálója. 1947-ben kifejlesztette az első napenergiát használó generátort, majd 1953-ban a napenergiával működő hűtőt. Egyik legfontosabb szabadalma egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, amelyet először az amerikai katonaság használt a második világháborúban. Ő kapott elsőként díjat az eredményei elismeréséért a Society of Women Engineers-től. Telkes munkásságát és sikerességét jól jellemzi több mint száz tudományos publikációja, húsz szabadalma és az általa elnyert tizenkét nemzetközi kitüntetés. Az MIT Energetikai Hivatal programjának keretében további napházak építésén dolgoztak a korábbi tervek és eredmények felhasználásával.

Teller Ede (1908. jan. 15. – 2003. szept. 9.) Atomfizikus. Fő kutatási területe a termonukleáris reakció. Tagja volt az atomenergiát kutató Manhattan Terv tudós csoportjának. Miután befejezte az iskoláit Budapesten, vegyészmérnöki diplomát szerzett Karlsruheban az Institute of Technology egyetemen. Ezután Münchenben és Lipcsében folytatta tanulmányait ahol doktori címet szerzett fiziko-kémiából 1930-ban. Teller és menyasszonya 1935-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba ahol a George Washington egyetemen kezdett el tanítani. Hamarosan Dr. Teller amerikai állampolgár lett és csatlakozott Dr. Fermi atomenergia kutatással foglalkozó csoportjához a Chicagói egyetemen. Eldöntötte, hogy energiáit a nukleáris fegyverek fejlesztésének szenteli. Részt vett a nukleáris láncreakció és az első atombomba kifejlesztésében. Vezető szerepe volt az amerikai hidrogénbomba megépítésében 1952-ben. Őt tartják a hidrogénbomba atyjának. Fontos szerepe volt a tengeralattjárókról kilőtt rakéták kifejlesztésében és a Star Wars (az Egyesült Államok rakéta védő rendszere) megalkotásában. Az erősen antikommunista Teller tudományos munkája az atom robbanószerek terén lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok békés úton megnyerje a hidegháborút.

Adrienne Vittadini (1945. – ) Magyarországon született híres amerikai divattervező. Adrienne 12 éves volt amikor családjával együtt elhagyta Magyarországot az 1956-os forradalom elől menekülve. Több millió dolláros üzletét 1979-ben kezdte csak mint egy hobbit. Az Adrienne Vittadini márkanév egyet jelent az "Euró-Amerikai" stílus megteremtésével. Élénk színeket és nyomatokat használ, könnyen felismerhető az általa tervezett ruhákról, táskákról, cipőkről és parfümökről. Az ő cégét 2001-ben felvásárolta a Retail Brand Alliance vállalat. Az 1992-es évben a People magazin beválasztotta az ötven legszebb ember közé a világon. Az ő általa tervezett ruhákat többek között Kim Basinger, Candice Bergen és Joan Lunden viselte.

Weissmüller János – Johnny Weismuller (1904. jún. 2. – 1984. jan. 20.) Temesváron született az Osztrák-Magyar Monarchiában. Olimpiai bajnok úszó, vízilabdázó és színész. Hat hónapos volt amikor az egész család kivándorolt Chicagóba. Már gyermekkorában nagyon tehetséges úszó volt. Az 1920-as években ő lett a világ egyik legjobb úszója. Öt olimpiai aranyérmet szerzett úszásban és egy bronz érmet vízilabdában. 52-szer nyerte meg az Egyesült Államok országos úszóbajnokságát és felállított 67 világrekordot. Miután úszókarrierjét befejezte színésznek állt és ő lett a hatodik színész, aki megformálta Tarzant a majomembert a filmvásznon. 12 Tarzan filmben szerepelt. Rajta kívül még tucatnyi színész formálta meg a szerepet de Weismüllernél senkinek sem sikerült ez jobban.

Rachel Weisz (1971. márc. 7. – ) Magyar származású angol színésznő. Édesanyja Edith osztrák származású tanárnő, édesapja George magyar feltaláló. Leginkább a Múmia és a Múmia visszatér című filmekből ismerjük. Kisebb televíziós szerepek után az első filmszerepét a Láncreakció című filmben kapta. Ezután több angol filmben szerepelt, majd 1999-ben szerepet kapott Szabó István A Napfény íze című alkotásában. A nemzetközi figyelmet a Múmia című film hozta meg számára. Később játszott a Konstantin a démonvadász és Az elszánt diplomata című filmekben, az utóbbiért Oscar és Golden Globe díjakkal jutalmazták.

Wigner Jenő (1902. nov. 17. – 1995. jan. 1.) Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.
Wigner Jenő egyike volt azoknak a húszas évekbeli fizikusoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát, többek között bevezetve a kvantummechanikába a szimmetriák elméletét.
1930-ban az amerikai Princetoni Egyetem Neumann-nal együtt felvette tanárai közé. A harmincas évek végén kiterjesztette kutatásait az atommagokra is. Kifejlesztett egy fontos általános elméletet az atommag-reakciókra. Kiváló elméleti és ragyogó kísérleti szakember is volt, ezenkívül alaposan értett a mérnöki tudományokhoz is.
1939-ben és 1940-ben nagy szerepe volt a Manhattan terv melletti agitációban, ami az első atombomba megépítéséhez vezetett Hitler megfékezése érdekében. Azonban nagyon letörte, amikor látta, hogy Hirosimára és Nagaszakira ledobták a bombát.
A negyvenes évek elején az atomenergia békés felhasználásának úttörője lett: 1941-ben ő tervezte meg az első, kísérleti atomreaktort és ő ajánlotta, hogy a neutronok lassítására vizet használjanak. 1946-ban elfogadta a tennessee-i Clinton Laboratory (ma Oak Ridge Nemzeti Laboratórium) kutatási és fejlesztési igazgatói állását. Mivel nem volt hivatalnok típus, egy év múlva visszatért tanítani és kutatni a Princetoni Egyetemre.
Fél évszázados távollét után négyszer látogatta meg szülőhazáját. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.
Élete végéhez közeledve gondolkodásmódja filozofikusabbá vált. Memoárjában ezt írja: „Az élet teljes jelentése, minden emberi vágy együttes értelme, egy olyan alapvető rejtély, ami meghaladja felfogóképességünket. Amíg fiatal voltam, dühös voltam a dolgok ezen állása miatt. Mára megbékéltem vele. Még megtiszteltetésnek is tartom, hogy közöm lehet ehhez a rejtélyhez.”

Zukor Adolf (1873. jan. 7. – 1976. jún. 10.) Producer, a Paramount Pictures filmvállalat és a Leow’s Theatres alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. 16 éves korában 1889-ben emigrált az Egyesült Államokba. Egy szűcsmester mellet kezdett el dolgozni, majd önállósította magát és saját szűcsműhelyt nyitott. 20 éves korában egy film megnézése után született meg benne az ötlet, hogy mozit nyit. 1903-ban társult Marcus Loew-el és filléres kis mozikból hálózatot építettek. Az üzlet nagyon jól beindult miután szerencsésen megvásárolta egy francia film forgalmazási jogát 1912-ben. Két évvel később már saját filmstúdiója volt és megnyitotta 3500 fős mozipalotáját. Ekkoriban 1914-ben készítette el az első amerikai játékfilmet a "The Prisoner of Zenda" című alkotást. Adolf Zukor 1949-ben életművéért Oscar díjat kapott.