Borok

Csongrád

A Kövidinka termesztésénél jellegzetes művelést alkalmaztak, az ún. kopaszmetszést, mely még a szőlőkarók használatát is feleslegessé tette. Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termesztetteknél, s ez kedvez a mai ízlésnek. Az itteni borok nagy mennyisége nem párosul igénytelenséggel. A szőlőtermelésért és a borok minőségének elismeréséért kapta a város 1986-ban "A szőlő és a bor nemzetközi városa" kitüntető címet.

• Terület: 2360 hektár
• Klíma: Száraz, szélsőséges, sok napsütés jellemzi
• Szőlőfajták, borok: Kékfrankos, Rajnai rizling, Kövidinka, Zweigelt. Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál

Balatonmelléke

Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek méltó kezekbe kerülve megőrződjenek.

• Terület: 1170 hektár
• Klíma: Enyhe, kiegyensúlyozott, nedves időjárás jellemzi
• Szőlőfajták, borok: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zöld Veltelini, Chardonnay, Zweigelt

Hajós-Baja

Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége – megfelelő kezelés esetén – a hegyi borokéval vetekszik. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek – a magyar vendégszeretettel párosulva – igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára.

• Területe: 2304 hektár
• Klímája: Szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú
• Szőlőfajták, borok: Rajnai rizling, Chardonnay, melyek lágyabb bort adnak. A Kadarka bora finom, tüzes, kellő bársonyossággal rendelkezik. Található itt Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Cabernet és Zweigelt is.

Tokaj-Hegyalja

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen gyógyszer, igazi nektár. E bor titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának.

A minőség elérésében az érlelés és a tárolás szerepe sem elhanyagolható. Az itt található riolittufába vájt pincerendszer is optimális évi hőingadozása 1–2 °C, s ez a bornak igen kedvez. A páratartalom szinten tartásáért az ún. Cladosporium cellare nevű pincepenész a felelős, mely vastagon beborítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként bevonva őrzi olykor évtizedeken keresztül, mondhatni hűségesen. A Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.

• Terület: 5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles)
• Klíma: Meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz
• Szőlőfajták, borok: Furmint – legjobban aszúsodik, savas, finom illatú
• Hárslevelű – teltebb, nagy testű
• Sárga-muskotály – kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú

Kunság

A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett ún. homoki bor a mindennapok bora. Nem különleges eseményekre, ünnepi asztalra való, viszont a "kocsmabor" a hétköznapok fontos része.

• Terület: 27903 hektár
• Klíma: Csapadékban szegény terület. Forró, napos nyár és hideg, száraz tél jellemzi
• Szőlőfajták, borok: Ezerjó, Kövidinka, Arany-sárfehér - harmonikus összetételű, könnyed borok. Kadarka - rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos. Kékfrankos - finom, fűszeres, könnyed

Mátraalja

Legnagyobb domb, illetve hegyi borvidékünkön jó minőségű fehérbort termelnek. A Mátra hegyvonulatai a domboldalakat védik az északi széltől, a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg. A múlt és a jelen jól megfér egymással. A modern borkészítés és a régi mulatozós magyar szüreti szokások sem zárják ki egymást. Több középkori eredetű borospince található a vidéken, egy része felújítva ma is bort kínál.

• Terület: 7100 hektár
• Klíma: Szélmentes, védett
• Szőlőfajták, borok: Rizlingszilváni – illatos, könnyed, lágy. Olaszrizling – száraz, üdítően savas. Muskotály, Szürkebarát – magas alkoholtartalmú, illatos, magas cukorfokú. Bár a vörösbor termelése visszaszorult, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon borokat ma is készítenek. A borvidék piaci sikereit főleg reduktív gyümölcsös boraival éri el

Aszár-Neszmély

A borvidék nemrégiben nyerte el, ill. kapta vissza a borvidéki rangot. A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról Széchenyi István is írt dicsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert.

• Terület: 1494 hektár
• Klímája: Az átlagnál hűvösebb, kevesebb a napsütés, a csapadék közepes mennyiségű
• Szőlőfajták, borok: Rizlingszilváni – könnyed, finom, elsődleges illatokkal rendelkezik. Olaszrizling – finom, szép savú, étkezéshez jól párosítható. Leányka – harmonikus, kerek, behízelgő illat és zamat jellemzi. Ezerjó – élénk savú, a nehezebb, zsírosabb ételek kísérője lehet. Rajnai rizling és Chardonnay szőlőket is termesztenek

Eger

Ez a régi barokk városka külföldön elsősorban boráról ismert. Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehér szőlő termesztésének kedveznek, az "Egri Bikavér" tette híressé Eger városát és környékét. Eger alatt hatalmas kiterjedésű üreg- és pincerendszer húzódik, az összenyitott pinceágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. Az üregek egy része természetes eredetű, többségük mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített.

• Terület: 5160 hektár
• Klíma: Hűvös, kevés csapadék, hosszú tél jellemzi
• Szőlőfajták, borok: Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó alkotják az Egri Bikavér alapanyagát. (A bor jellemzői: harmonikus, testes, bársonyos, fanyar, tüzes, hosszabb ideig tartó fahordós ászkolás után kapja meg jellegzetes zamatát.) A Leányka szőlőből készülő bor enyhén édeskés, gyümölcsös, komplex ízharmóniájú. Olaszrizling – harmonikus, finom, jellegzetes illatú, elegánsan savas

Badacsony

A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk, hiszen a borok minősége a táj szépségével párosul, a tó, a szőlőhegyek, fehér falú présházak és a hegyek lábánál húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az "istenek nektárjának" nevezték.

• Terület: 1797 hektár
• Klíma: Kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől
• Szőlőfajták, borok: Olaszrizling a legelterjedtebb – lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle. Szürkebarát a leghíresebb – zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen. Kéknyelű "úri szőlő" – jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír

Tolna

A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A borvidék egyik fő büszkesége a györkönyi pincefalu. A csipkerózsika álmát alvó pincefalut napjainkra ismét felfedezték, s az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik.

• Terület: 3150 hektár
• Klíma: Enyhe tél, száraz, napfényes nyár
• Szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olaszrizling, Zöldveltelini, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon

Balatonfüred-Csopak

Ez a borvidék, mint a neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb – míg a csopaki borok tartózkodóbbak, könnyedebbek, illat- és zamatgazdagabbak. Balatonfüredet és környékét a gyógyvíz és a bor együttes ereje teszi vonzóvá. A világ különböző részéről utaznak ide azok az emberek, akik önmagukat egy kicsit kényeztetni akarják, kívülről és belülről egyaránt, a szénsavtól pezsgő gyógyvíz, az egyedülálló, szívbetegeknek kedvező hatású klíma, valamint a jófajta fehérbor erejével.

• Terület: 2270 hektár
• Klíma: Sok napfény, a szőlőtermesztésnek kedvező időjárás
• Szőlőfajták, borok: Olaszrizling – esztétikailag is kellemes, zöldes fehér, rezedára emlékeztető illat, fűszeres ízekkel, testes, gömbölyű ízhatás, több év múlva szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagítva. Rizlingszilváni, Chardonnay – kellemes, intenzív illatú, lágy, zamat-gazdag bort adnak

Bükkalja

Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt – olykor hatalmas méretű – pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgőalap-borokat is termelnek.

• Terület: 1590 hektár
• Klíma: Napfényben gazdag, hűvös
• Szőlőfajták, borok: Leányka – illatos, az egrinél könnyebb, vékonyabb
• Olaszrizling – könnyed, elegáns. Található itt Kékfrankos, illetve sok más, kisebb területeken termesztett fajta, de az éghajlati és talajadottságok elsősorban a fehérbor termelésének kedveznek

Balatonfelvidék

E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de éghajlatára még hatással van a tó közelsége. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusában a tájba illeszkedő - új házak, templomok, fogadók és vendégváró borpincék.

• Terület: 1510 hektár
• Klíma: Változatos, de mediterrán hatást is élvező, sok napsütés jellemzi
• Szőlőfajták, borok: Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonnay – testes, íz-gazdag, élénken savas borok, finom illatokkal

Villány

"Aranyat érő bort" termelnek az ország legdélibb borvidékén. A hagyomány szerint a borászat itt, e vidéken született. A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is.

"A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék... Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jól nevelt." – írja Hamvas Béla.

• Terület: 1890 hektár
• Klíma: Szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés
• Szőlőfajták, borok: Portugieser (Kékoportó) – fajtajelleges, finom csersavtartalmú. Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot – sötét-rubinszínű, telt, testes, fűszeres zamatú borok. Olaszrizling – hosszú, tüzes fehérbor. Hárslevelű – nagy testű, szép savú bort ad. Siklós környékén inkább fehér-, Villány környékén pedig vörösbort termelnek

Etyek-Buda

Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Jóllehet az utóbbi években már minőségi bort is termelnek, elsősorban a pezsgőalap-bor termelés jellemző erre a vidékre. A híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn itt a múlt századból, bennük még megtalálható számos értékes, régi borászati eszköz. A borvidék a főváros közelségét kihasználva szeretne tovább fejlődni.

Az "Etyek: Budapest szőlőskertje" szlogen rendkívül találó és vendéghívogató.

• Terület: 1480 hektár
• Klíma: Szeles, bőséges napsütés, kevés csapadék
• Szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olaszrizling, Rajnairizling, Sauvignon blanc - elegáns, száraz, határozott savú, könnyed borok finom illattal

Szekszárd

A XIX. század végén Európa egész területére szállították a szekszárdi vöröset (Kadarkát). Franciaország is nagy mennyiségben vásárolt a filoxéravész idején, mivel – mint mondták – az ottani bor minőségével egyedül a szekszárdi ért fel. Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a következő szavakat: "...ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet." erejéhez tehát nem férhet kétség.

• Terület: 2300 hektár
• Klíma: Enyhe tél, szélsőséges, de száraz nyár, sok napfény jellemzi
• Szőlőfajták, borok: Kadarka – régi híres fajta. Ma már ritkaságszámba megy, de újratelepítése megindult. Kékfrankos – gazdag illatú, harmonikus, testes, magas csersavtartalmú. Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon – finom, jellegzetes illattal, zamattal, tüzes, szép bársonyossággal bír. Fehérbort készítenek a Chardonnay és az Olaszrizling fajtákból is. A Szekszárdi Bikavér ősi eredetű, 2–3 vörösborból készítik. Eger mellett csak Szekszárd használhatta a bikavér elnevezést

Mór

Két hegység, a Vértes és a Bakony, között húzódik meg a festői szépségű Móri árok.

Már a középkorban is folyt itt szőlőtermesztés. A török hódoltság alatt azonban az összes szőlő elpusztult, és a terület lakatlanná vált.

Bár az Ezerjó régi magyar szőlőfajta, igazi otthonra itt, a móri borvidéken lelt. A más területen közepes, alig ismert szőlőfajtával csodát tett az új környezet és eddig ismeretlen tulajdonságait hozta felszínre. Az utóbbi időben más kiváló minőségű bort adó szőlőt is telepítettek ide.

• Terület: 890 hektár
• Klíma: Kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik
• Szőlőfajták, borok: Ezerjó - neutrális illat, erős savasságát kompenzáló testesség jellemzi, férfias, kemény, elegáns, jó évjáratban ki nem erjedt cukrot is tartalmazó, de száraz jellegű. Tramini – intenzív illatú és ízű, esetenként lágy. Királyleányka – illatos, könnyed. Chardonnay – finom illatú, tüzes, testes

Mecsekalja

Mecsek-alját "az Isten is bortermő vidéknek teremtette", s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a belefektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli.

• Terület: 940 hektár
• Klíma: Szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél
• Szőlőfajták, borok: Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olaszrizling – kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay – illatos, elegáns, bársonyosan savas
• A Mecsek-aljai borok a napsütéses órák magas száma miatt testes, magas cukortartalmú, általában lágy borok

Pannonhalma-Sokoróalja

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő - Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le, és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található.

• Terület: 750 hektár
• Klíma: Mérsékelten száraz, mérsékelten meleg, enyhe telű
• Szőlőfajták, borok: Olasz rizling, Rizlingszilváni, Irsai Olivér, Királyleányka, Cserszegi fűszeres. A fehérborok kiemelkedő minőségűek, illat- és zamatanyagban gazdagok, határozott tájjelleggel bírnak

Balatonboglár

A Balaton déli partján elsősorban fehérbor termelése folyik, de vörösbort is készítenek. A török hódoltság előtt – a szőlőnek köszönhetően – az ország egyik leggazdagabb vármegyéje volt. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A Balaton és a táj szépsége, a régi kastélyok és pincék miatt sokan látogatják ezt a vidéket ma is.

• Terület: 2820 hektár
• Klíma: Kiegyenlített
• Szőlőfajták, borok: Királyleányka, Olaszrizling – gyümölcsillatú, aromában gazdag, lágyan savas, elegáns fehér bort adnak. Chardonnay – finom, élénk savú, elegáns. Cabernet, Merlot – finom, bársonyos vörösborok

Somló

Egyik leghíresebb borvidékünk egy alvó vulkán köré települt. Volt idő, mikor híre még a tokajiét is megelőzte. "Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt". (Hamvas Béla)

• Terület: 690 hektár
• Klíma: Nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. A lejtők miatt kedvező a besugárzás
• Szőlőfajták, borok: Ezen a vidéken csak fehér szőlőfajták találhatók: Furmint, Olaszrizling, Juhfark, Sárfehér. Nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység jellemzik a somlói bort. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét. Házasítást nem tűr

Sopron

A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő vidéke. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. A szőlőművelés e tájon töretlenül folyik azóta is. Szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és itt minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös- vagy fehérbort árul-e a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.

• Terület: 1880 hektár
• Klíma: Szubalpin jellegű. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal
• Szőlőfajták, borok: Kékfrankos - kellemesen fanyar, bársonyos. Merlot, Zweigelt, melyek magas tannintartalmú, száraz, savgazdag kitűnő vörösbort adnak. Fehér bort adó fajták: Leányka, Chardonnay, Irsai Olivér, Zöld Veltelini