Zene

A magyar zene gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza. Az elmúlt több mint ezer év alatt Magyarország jó néhány elismert zenészt és zeneszerzőt adott a világnak. A magyar zene folyamatosan alakult az idők alatt. A gregorián énekektől kezdve a klasszikus dzsessz zenén át a kortárs hip-hop-ig a zene mélyen gyökerezik a magyar emberekben.

A kereszténység felvétele és az egyház megerősödése után, a gregorián zene sajátos magyar változata indult fejlődésnek. A 10. és a 11. században az iskolák alapvető feladata közé tartozott a zenei műveltség terjesztése is. Az első neumaírással leírt kottaemlékeink a 11. századból valók, míg a 12. századból származó gazdagon díszített Pray-kódex már tartalmaz magyar kottás énekeket. A falvakban a szórakoztató zenét síppal, dobbal és kántálóval játszották.

Mátyás király az európai normáknak megfelelő kórust és kamarazenekart tartott fenn, korának híres művészei gyakran megfordultak az udvarában. A török megszállás Magyarországon jelentősen beszűkítette a kialakult széles zenei palettát, hogy helyébe Tinódi Lantos Sebestyén egyszólamú, verses krónikái lépjenek a török ostromok emlékére. Ebben az időben csak az erdélyi fejedelmek pártolták a zeneművészetet. A 16. század világhírű művésze Bakfart Bálint is Erdélyből származott.

A török hódoltság után az egyházi zene újjászületett, mégpedig barokk stílusban. A győri székesegyház kotta gyűjteményében megtalálhatóak Mozart és Haydn a püspöknek komponált szerzeményei. A Magyar főnemesség is pártolta a zenét. Eszterházy Pál, kismartoni herceg, aki neves műpártoló és műgyűjtő volt, 1711-ben kiadta a Harmonia caelestis című kantáta gyűjteményt.

Az 1800-as évek közepén megjelenő magyar cigányzene felkeltette a tömegek érzelmeit és egyfajta ösztönzésként hatott a hadsereghez való csatlakozáshoz, különösen a függetlenségi mozgalom idején. Ez a fajta zene a mai napig is elterjedt, jellemzően szállodákban, éttermekben hallható a cigányzene, amelyben legalább két hegedűs, egy nagybőgős és egy cimbalmos játszik.

Az igazi megújulást a zenében a romantika elején kialakult verbunkos hozta, ami a magyar tánczene jellegzetes stílusa. A férfiak tánca, ami eredetileg a toborzáshoz társult, követi a hagyományos magyar tánczenei és a nyugati harmóniákat. A verbunkos és a népies dalok viszont nemzetközi elismerést hoztak olyan cigányzenekar vezetőknek, mint Rózsavölgyi Márk vagy Bihari János. A magyar népzenei motívumok beépültek Egressy Béni színpadi zeneműveibe és hasonló magyar motívumok vannak jelen a legnagyobb zeneszerzők műveiben, úgymint Beethoven, Mozart, Weber, Brahms és Berlioz.

A 19. században divatossá váltak a hétköznapi házi koncertek. Magyarország egész területén koncerteket szerveztek, fellendült a kották gyártása és a hangszerkészítés. Ezen kívül számos zenei iskolát alapítottak. A század egyik legnagyobb zeneszerzője Erkel Ferenc, akinek a nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Az ő legjelentősebb művei közé tartozik a Hunyadi László opera, a Himnusz megzenésítése és a Bánk Bán, amely még a mai napig is műsoron van Budapest operaházaiban. A korszak másik jelentős zeneszerzője Liszt Ferenc volt. Legismertebb munkái a híres Magyar-rapszódiák, amelyeket különféle klasszikus és cigány motívumok felhasználásával hozott létre. Liszt alapította meg a Budapesti Zeneakadémiát, amely a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

A huszadik század fordulójától a mai napig az operák pozitív hatást gyakorolnak a magyar zenei kultúrára. A műfaj legismertebb zeneszerzői Kálmán Imre, Huszka Jenő és Lehár Ferenc. Ebben az időszakban két zeneszerző, Bartók Béla és Kodály Zoltán, beutazták a magyar vidéket és Erdélyt, hogy felderítsék és összegyűjtsék a magyar népzenét. A mai napon is nagyon sok magyar, még azok is, akik külföldön élnek, ismerik ezeket a népdalokat, nem csak a dallamokat, de a szövegeket is. Ezt az összegyűjtött zenei anyagot később felhasználták opera és más műveik komponálásakor. Kodály remekül ötvözte a tradicionális romantikus és a magyar népzenei hagyományokat, de a nemzetközi hírnevet a „Kodály-módszer” jelentette számára, ami a zenei oktatást forradalmasította. Bartók a zenetörténet egyik legjelentősebb alakjává vált a népdalok és a modern zene összeolvasztásával, új ritmusok és hangrendszerek kidolgozásával. Főbb művei: A kékszakállú herceg vára (opera), A fából faragott királyfi (táncjáték), A csodálatos mandarin (pantomim) és a Cantata Profana (kórusmű).

Sajnos a második világháború utáni kommunista megszállás jelentősen korlátozta a szabad zenei gondolkodást és a kultúrát Magyarországon. Ebben az időszakban több híres magyar zenész és zeneszerző, mint például Ligeti György, hagyta el az országot a szabadságért. A zeneoktatásban Kodály népszerű zenei elve érvényesült, így amatőr zenekarok, kórusok alakultak, amelyek egyszerű népdalokat dolgoztak fel. A hatvanas években kezdtek olyan modern irányzatok megjelenni, mint a dodekafónia (12 hangúság). Számos kortárs klasszikus zenei előadó szerzett világszerte elismertséget, például a zongora művész és karmester Kocsis Zoltán, Fischer Iván, a Budapest Fesztiválzenekar, Schiff András zongoraművész, Perényi Miklós gordonkaművész, valamint Marton Éva, Polgár László, Rost Andrea és Gregor József opera énekesek.

A nyolcvanas években újra megjelent Magyarországon a dzsessz zene olyan világszínvonalú előadókkal, mint Pege Aladár nagybőgős, a zongorista Binder Károly, Szabados György és Szakcsi Lakatos Béla, Tomsits Rudolf trombitaművész, Vukán György zongoraművész-zeneszerző, Dés László fúvós és a Benkó Dixiland Band. A népzenei és a táncház mozgalom is újjáéledt, melynek jeles képviselői Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes.

Az 1960-as évektől kezdve a rock zene közvetítette a politikai rendszer elleni tiltakozást, az első nagyobb zenekarok az Illés, a Metró és az Omega voltak. A 70-es években a kommunista rendszer elég szigorúan bánt a rock and roll műfajjal, például az Illés zenekarnak megtiltották a nyilvános fellépéseket és a lemezfelvételt, de sok más zenekart betiltottak és nem egy előadót börtönbe csuktak. A hetvenes évek elején alakult meg az LGT nevű zenekar több akkor már befutott banda, például az Omega tagjaiból és gyorsan elég nagy népszerűségre tettek szert. Az Omega zenekar továbbra is népszerű maradt és nagy sikereket értek el Németországban is. A kommunista rendszer összeomlása után a könnyűzenei életben, így a rockzenében is a külföldi zenei befolyások érezhetőek.